1. Bevezetés
Az Európai Unió versenyképessége 2026-ban a legkritikusabb vitatémák egyike. A kontinens gazdasága a második legnagyobb a világon (az Egyesült Államok után), az EU nominális GDP-je 2024-ben elérte a 17,95 billió eurót, azonban számos struktúrális kihívással kell szembenéznie, amelyek hosszú távon veszélyeztetik globális pozícióját.
Ez a tanulmány három fő kérdésre keres választ: hogyan alakult az EU versenyképessége az elmúlt évtizedekben, milyen tényezők alkotják jelenleg, és milyen trendek és prognózisok várhatók a következő évtizedben. Az elemzés több mint 30 független forráson alapul, amelyek között szerepelnek az Európai Bizottság, az Eurostat, az OECD, a Bruegel, az ECFR, a McKinsey, a BCG és a World Economic Forum jelentései, valamint a Draghi-jelentés (2024) és a Competitiveness Compass (2025).
2. Történeti áttekintés (1990–2026)
2.1 Az egységes piac korszaka (1990–2000)
Az 1990-es évek az Európai Unió versenyképességének fellendülési korszaka volt, amelyet az egységes belső piac kiépülése jellemzett. 1993-ban lépett érvénybe a belső piac, amely csökkentette a kereskedelmi akadályokat a termékek, szolgáltatások, tőke és személyek szabad mozgása terén. A kutatások szerint 1992 és 2006 között az egységes piac éves GDP-növekedést generált: az uniós tagállamok közötti kereskedés az EU GDP-jének 9%-áról 21%-ra nőtt 1992 és 2015 között, a belső árukereskedelem értéke pedig 800 milliárd euróról 3 063 milliárd euróra emelkedett.
Az 1999-ben bevezetett egypénzrendszer (euro) tovább mélyítette a kereskedelmi integrációt. Az euro árfolyamának erősödése 2000 és 2008 között ideiglenesen növelte az EU dollárban mért GDP-jét (az euró 0,92 dollárról 1,47 dollárra erősödött), bár ez jelentős részben árfolyam-effektus volt, nem valódi termelékenység-növekedés.
Az 1990-es évek közepéig az EU és az USA munkatermelékenysége szinte azonos szinten mozgott. Azonban az USA felgyorsította a digitális forradalom (internet, informatika) kiaknázását, míg az EU lemaradt – ez volt az elsődleges divergencia kezdete.
2.2 A Lisszaboni Stratégia és a lemaradás kezdete (2000–2008)
A 2000-es lisszaboni európai tanácsülés a stratégia egyik legismertebb, de leginkább kudarcnak minősített kezdeményezése volt. Az EU a világ legversenyképesebb régiójá tételére törekedett 2010-re. A stratégia reformokat írt elő a munkaerőpiacokon, a kutatás-fejlesztés ösztönzésére és az ismeretalapú gazdaság fejlesztésére. A Barroso-féle felülvizsgálat szerint a stratégia „súlyos beépített hibákat" tartalmazott: „nincs fókusz, gyenge politikai felelősség és végrehajtás".
A termelékenységi divergencia ekkor alakult ki igazán: az USA munkatermelékenysége 1995 után felgyorsult (évi ~2,1%-os növekedés), miközben az EU-ban ez csak évi ~1% körül mozgott. A szakirodalom ezt a jelenséget a teljes faktortermelékenység (TFP) különbségére vezeti vissza, nem a tőkeintenzitáséra.
2.3 A 2008-as válság és az euróövezeti adósságválság
A 2008-as globális pénzügyi válság és az azt követő euróövezeti adósságválság (2010–2012) mély szerkezeti sebeket hagyott. Az EU gazdasága lassabban épült fel a válságból, mint az USA-e, ami szerkezeti lemaradást eredményezett.
A válság kezezelése fokozatosan átváltozott a hiteles krízisről államadósság-válságra, majd versenyképességi deficit értelmezésére. A periféria-országokban a munkaerőköltség (termelékenységgel korrigálva) 15–30%-kal magasabb volt Németországhoz képest, ami versenyképességi torzulást eredményezett.
2.4 A 2010-es évek turbulenciái
A 2010-es évek számos geopolitikai sokkot hoztak: a migrációs válság (2015), a Brexit és a kereskedelmi feszültségek. A Brexit (2016–2021) nem növelte az EU versenyképességét – az Egyesült Királyság elvesztése a belső piacról jelentős gazdasági súrlódást okozott. A Trump-kormányzati vámok és az USA 2022-es Inflációs Csökkentési Törvénye (IRA) versenyképességi aggályokat keltett Európában.
2.5 A jelenlegi helyzet és a Draghi-jelentés
2024 szeptemberében Mario Draghi volt EKB-elnök 383 oldalas jelentése „létfontosságú kihívást" jelzett Európában. A jelentés az alábbi kulcsfontosságú problémákat azonosította:
- Technológiai lemaradás az USA és Kína előtt (AI, felhőalapú szolgáltatások, digitális infrastruktúra)
- Energetikai versenyképességi válság – az ipari villamosenergia-árak 2–3-szorosa az USA-nak
- Alacsony innovációs kapacitás és demográfiai öregedés
- A jelentés 200 ajánlást tartalmaz, melyek közül 2025 végére csak 11,2% valósult meg teljesen.
3. Termelékenység és makrogazdasági mutatók
3.1 GDP és növekedés
Az EU nominális GDP-je 2024-ben 17,95 billió euró volt. A reál GDP növekedés 2023-ban +0,4% (szinte stagnálás), 2024-ben +1,1%, 2025-ben +1,5%, a 2026-os előrejelzés +1,4%. Az EU-ban a GDP/fő (PPP alapon) 2025-ben kb. 41 600 euró. Csak 10 tagállam volt az EU-átlag felett, a legmagasabb Luxemburgnál (239% az EU-átlag felett).
| Év | EU reál GDP növekedés | Megjegyzés |
|---|---|---|
| 2000–2007 | ~3% | Növekedési ciklus |
| 2008–2009 | −4,5% | Pénzügyi válság |
| 2010–2019 | ~1,6% | Közepes növekedés |
| 2020 | −6,5% | Pandémia |
| 2021 | +5,3% | Visszaesés |
| 2022 | +3,5% | Energiaár-krízis |
| 2023 | +0,4% | Szinte stagnálás |
| 2024 | +1,1% | |
| 2025 | +1,5% | |
| 2026 (forecast) | +1,4% | EC ECFIN előrejelzés |
3.2 Termelékenység: a legkritikusabb strukturális probléma
Az EU munkatermelékenysége (GDP/óránként) az USA 78,5%-a (2024), azaz ~20%-os rés van. A rés fokozatosan nőtt: 1995-ben ~27%, 2024-re ~38% (work hours-ra vetítve). A teljes faktortermelékenység (TFP) terén az euróövezet +0,9%-ot produkált Q4 2019 és Q2 2024 között, míg az USA +6,7%-ot. Az EU vállalkozásai kevesebbet fektetnek ICT-be és R&D-be a versenytársakhoz képest.
3.3 Munkaerőpiac
Az EU foglalkoztatottsági aránya (20–64 éves korosztály) 2025-ben 76,1% volt, ami a 2009-es idősorok kezdete óta a legmagasabb érték. A munkanélküliség 5,9% volt 2024-ben (record alacsony), a fiatalok (15–24 éves) munkanélküliségi rátája 15,2% 2025-ben. A nemi szakadék 9,6 százalékpont.
4. A versenyképesség fő pillérei
Az EU versenyképességét több tényezőrendszer alkotja, amelyek mindegyike jelentős kihívásokat és néhány erősséget mutat.
4.1 Innováció és kutatás-fejlesztés
Az EU R&D kiadása 2024-ben elérte a 403,1 milliárd eurót (+3,6% növekedés 2023-hoz képest, 2014 óta 62,2%-os emelkedés), ami a GDP 2,2%-a. Csak hat EU-tagállam éri el a 3%-os célt: Svédország (3,6%), Belgium (3,4%), Ausztria (3,3%), Finnország (3,2%), Németország (3,1%) és Dánia (3,0%).
| Innovációs csoport (EIS 2025) | Tagállamok |
|---|---|
| Innovation Leaders | Svédország, Dánia, Hollandia, Finnország |
| Strong Innovators | Németország, Ausztria, Belgium, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Írország, Csehország, Szlovénia, Portugália |
| Moderate Innovators | Litvánia, Magyarország, Észtország, Lettország, Lengyelország, Románia, Bulgária, Horvátország, Ciprus |
| Emerging Innovators | Szlovákia, Görögország |
Az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) adatai szerint 2024-ben az EU-tagállamokból származó szabadalmi bejelentések száma 0,4%-kal csökkent (68 392 db), míg a világ többi részén (pl. USA, Dél-Korea) nőtt.
🔴 Szabályozási költségek
Az EU éves adminisztratív terhe ~150 milliárd euró. A tagállamok közötti kereskedelmi korlátok egyenlőek egy 45%-os vámmal áruk esetében, és 110%-os vámmal szolgáltatások esetében – ez háromszorosa az USA-nak.
🔴 Tőkepiaci Unió (CMU) hiánya
Az EU tőzsdei piaci tőkeértéke/GDP aránya 81%, szemben az USA 227%-ával. A bank/kötvény finanszírozási arány EU-ban 7,3, USA-ban 0,74 – azaz tízszor nagyobb a bankfinanszírozás dominanciája.
🔴 Kutatói vonzerő
Az EU-ban 1,89 millió kutató dolgozott 2020-ban, Kínában 2,11 millió (2019). A kutatószám növekedés 2010–2020 között: EU +41%, Kína +74%. A globális tehetségvonzásban Kína megelőzi az EU-t.
4.2 Digitalizáció
A 2025-ös „State of the Digital Decade" jelentés szerint az EU jelentős lemaradást mutat: csak 55,6% rendelkezik alap digitális készséggel (cél: 80%), az AI-fogadottság az EU-ban alacsonyabb az USA-nál (55% vs 81% vállalat, amely legalább két belső folyamatban alkalmaz AI-t). A 10 000 unicorn céljához jelentős a hiány – 2025-ben és 2026-ban összesen kb. 26 új unicorn jött létre.
| 2030-as cél | Jelenlegi helyzet (2025) | Hiány |
|---|---|---|
| 80% alap digitális készség | 55,6% | −24,4 pp |
| 25 millió haladó ICT szakember | Jelentős hiány | −25 millió |
| 75% vállalkozás elhaladó technológiák | Lassú javulás | Körülbelül −20 pp |
| 10 000 unicorn | ~26 új 2025–2026 | −~10 000 |
| 5G minden lakott területen | Alap 5G javul, Standalone lassú | Részleges |
4.3 Humántőke és oktatás
Az EURES 2025-ös jelentése szerint a munkaerőpiac szűkült. Hiányszakmák: építőipar, mérnöki, egészségügy és IT. A fiatalok alacsony aránya és a demográfiai változások miatt a hiány a következő években súlyosbodni fog.
5. Energiaellátás és ipari versenyképesség
A 2025 első felében az EU átlagos villamosenergia-ára 62 €/MWh volt, ami alacsonyabb, mint a gázból termelt energia költsége (111 €/MWh). 2024-ben az EU villamosenergia-termelésének 48%-a megújuló forrásból származott, ami rekord. A megújuló kapacitások fejlesztése (szél, nap) csökkentette az importfüggőséget.
Az EU fosszilis energiahordozó importja 2025-ben 340 milliárd eurót ért el. Az energiaimport-számla 2024-ben 427 milliárd euróra csökkent a 2022-es 604 milliárd eurós csúcshoz képest.
⚠️ Kihívások
- Ipari áramár: 2,5–3× USA, 5× gázár USA
- Fosszilis import: 340 Mrd EUR/év (2025)
- ETS ingyenes kvóták nyomása növekszik
- Carbon leakage kockázata energiaigényes iparágaknál
- CBAM nemzetközi diplomáciai feszültségekkel jár
✅ Erősségek
- 48% megújuló villamos-termelés (rekord)
- Napelem kapacitás: 406 GW (2025)
- Akkumulátor-tárolás 10-szeres növekedés (2021→2025)
- ETS sikeresen csökkentette a kibocsátást
- AccelerateEU kezdeményezés (2026)
6. Nemzetközi összehasonlítás
6.1 IMD World Competitiveness Rangsor (2025)
| Rang | Ország | Pontszám | EU-tag |
|---|---|---|---|
| 1 | Svájc | 100,0 | Nem |
| 2 | Szingapúr | 99,4 | Nem |
| 3 | Hong Kong | 99,2 | Nem |
| 4 | Dánia | 97,5 | EU |
| 5 | UAE | 96,1 | Nem |
| 6 | Tajvan | 93,7 | Nem |
| 7 | Írország | 91,3 | EU |
| 8 | Svédország | 90,2 | EU |
| 9 | Katar | 89,9 | Nem |
| 10 | Hollandia | 89,8 | EU |
| 13 | USA | 84,3 | – |
| 14 | Finnország | 83,8 | EU |
| 16 | Kína | 82,1 | – |
| 18 | Németország | 78,2 | EU |
| 27 | Egyesült Királyság | 71,9 | Nem |
| 30 | Franciaország | 69,9 | EU |
| 36 | Spanyolország | 65,8 | EU |
| 39 | Olaszország | 62,5 | EU |
6.2 EU globális piaci részesedése szektoronként (2025–2026)
| Szektor | EU globális részesedés | Státusz |
|---|---|---|
| Autóipar | ~18–20% globális exportból | Kihívás a kínai EV-ekkel |
| Gyógyszeripar | ~22–29% globális piac | Erős |
| Gépészet | ~21,1% globális piac | Világelsőség |
| Kémia | ~30%+ globális export | Energiaköltség-hátrányos |
| Fintech | ~21,7% globális bevétel | Gyors növekedés |
| Repülőgép-ipar | ~15–18% globális (Airbus) | Stabil |
6.3 EU vs. USA: kulcsfontosságú összehasonlítás
🔴 Az EU hátrányai
- Munkatermelékenység: ~20% rés az USA-hoz képest
- R&D intenzitás: 2,24% vs ~3,5%
- Ipari energiaárak: 2,5–3× drágább
- AI befektetések: az USA 11-szerese (OECD 2025)
- Top 10 tech cégből 8 amerikai
- Tőkepiaci Unió hiánya (81% vs 227% GDP)
✅ Az EU erősségei
- Szabályozói modell (brüsszeli hatás)
- Erős gyógyszeripar és vegyipar
- Précíziós gépészet: világelsőség
- Kereskedelmi többlet ($220,5 mrd)
- Megújuló energia vezető szerep
- Magas foglalkoztatottság (76,1%)
7. Trendek és prognózisok
7.1 Rövid táv (2026–2028)
Az Európai Bizottság 2026. május 21-i tavaszi gazdasági előirányzata szerint az EU teljes GDP-növekedése csupán 1,1%-ra csökken 2026-ban, az euroövezeté 0,9%-ra. Az infláció emelkedik: a HICP átlagosan 3%-ra az euroövezetben. Az államadósság várhatóan 82,8%-ról (2025 vége) 85,3%-ra (2027 vége) emelkedik.
A Clean Industrial Deal (CID) négy fő prioritásra fókuszál: közfinanszírozás (ETS bevétel felhasználása), megerősített piacok, energia-piaci integráció és nemzetközi fellépés.
A Tech Sovereignty Package (2026. június 3.) négy fő területre fókuszál: Chips Act 2.0 (fejlett félvezető technológiák), Cloud and AI Development Act (EU-s felhő és AI keretrendszer, adatközpont kapacitás háromszorozása), nyílt forráskódú stratégia és digitalizáció az energiaszektorban.
7.2 Közép táv (2029–2034)
A Green Deal teljes megvalósulása kulcsfontosságú ebben az időszakban. A 2030 utáni szabályok és az ETS reformja döntő fontosságú. A 2040-re vonatkozó 90%-os kibocsátás-csökkentési cél ambiciózus, de a jelenlegi trendek mellett 2040-re csak 69%-os, 2050-re csak 78%-os kibocsátás-csökkentés várható – messze a klímasemlegesség (2050) célok alatt.
A demográfiai változások jelentős hatással lesznek: a munkaképes korú népesség 258 millió (2030) → 247 millió (2040) → 236 millió (2050). 22/27 tagállamban csökken a munkaképes korú népesség 2050-re, különösen a kelet- és dél-európai országokban.
7.3 Távolabbi kilátások (2035–2050)
A klímasemlegesség 2050-es célja egyszerre jelent versenyképességi lehetőséget és kockázatot. A tiszta technológiai piacok várhatóan meghaladhatják a 2 billió eurót 2035-re. Az EU globális innovációs versenyben (Kína, USA) veszít pozícióiból.
| Időhorizont | Fő trendek | Kihívások |
|---|---|---|
| 2026–2028 | CID és Tech Sovereignty Package megvalósulása; Clean Industrial Deal adaptáció | Gyenge növekedés, emelkedő infláció, magas adósság |
| 2029–2034 | Green Deal teljes megvalósulása; demográfiai hatás | ETS reform, CBAM, regionális egyenlőtlenségek |
| 2035–2050 | Klímasemlegesség; AI kontinens cél; cleantech piac >2 billió EUR | Karbon leakage; geopolitikai sokkok; demográfiai zsugorodás |
7.4 Szakértői előrejelzések összefoglalása
| Szervezet | Fő üzenet |
|---|---|
| Bruegel | A demográfiai változások regionális egyenlőtlenségeket mélyítenek; a Clean Industrial Deal négy prioritásra fókuszáljon. |
| ECFR | A „greenlash" (zöldellenes reakció) komoly politikai kockázat; a zöld átállást mint pragmatikus versenyképességi kérdést kell prezentálni. |
| OECD | Termelékenységi növekedés és belső piac integrálása kulcsfontosságú; a magas energiaárak versenyképességi kockázatot jelentenek. |
| IMF | Európa stagnációs csapda veszélyében; alacsony termelékenységi növekedés, magas infláció, szűkös fiskális tér. |
| McKinsey | 500 mrd – 1 billió EUR érték a tét évente 2030-ra; a technológiai rés lezárása nélkül stagnáció várható. |
| BCG | A zöld átállás költségei 2030-ra >10%-kal emelkednek 2020-hoz képest, de hosszú távon versenyelőnyt jelentenek. |
8. Strukturális kihívások és válaszok
8.1 A termelékenységi rés: a legkritikusabb kihívás
A ~20%-os termelékenységi rés az USA-hoz képest a legkritikusabb strukturális kihívás. Ennek fő okai:
- Digitális technológiák termelése és alkalmazása terén való lemaradás
- A Single Market integráció platója: a tagállamok közötti kereskedelem stagnál
- Alacsony R&D kiadás (3%-os céltól elmaradás)
- Alacsony magánbefektetés és kockázatitőke-befektetés
- A szolgáltatói szektor liberalizációjának lassúsága
8.2 Demográfiai válság
Az EU teljes népessége 2026-ban éri el a csúcspontját (~453 millió fő), ez után fokozatos csökkenés kezdődik. A munkaképes korú népesség 2026-tól folyamatosan csökken, ami adóbevételek csökkenéséhez, nyugdíj- és egészségügyi rendszerek terheléséhez vezet. A regionális aszimmetria különösen éles: 22/27 tagállamban csökken a munkaképes korú népesség 2050-re.
8.3 Zöld átállás költségei
A zöld átállás költségei rövid távon versenyképességi terhet jelentenek, de hosszú távon versenyelőnyt hozhatnak, ha az EU megőrzi vezető szerepét a tisztatechnológiákban. A BCG előrejelzése szerint a zöld átállásból fakadó költségek 2030-ra >10%-kal emelkednek 2020-hoz képest.
A carbon leakage (karbonszivárgás) kockázata továbbra is fennáll: energiaigényes iparágak áthelyezése kevésbé szigorú környezetvédelmi szabályozású országokba. A CBAM (Carbon Border Adjustment Mechanism) 2026-tól definitív formában működik, és nemzetközi diplomáciai feszültségekkel jár.
8.4 Az EU válaszai
Az EU a struktúrális kihívásokra több stratégiával reagál:
Competitiveness Compass (2025)
Három tengely: innovációs rés lezárása, dekarbonizáció és versenyképesség összekapcsolása, gazdasági biztonság és függőségek csökkentése. 28 tagállami opt-in mechanizmus.
Clean Industrial Deal (2025)
A zöld átállás és az ipari versenyképesség ötvözése. Négy prioritás: közfinanszírozás, megerősített piacok, energia-piaci integráció, nemzetközi fellépés.
Tech Sovereignty Package (2026)
Négy pillér: Chips Act 2.0, Cloud and AI Development Act, nyílt forráskódú stratégia, energia digitalizáció stratégiája.
9. Összegzés
🏛️ Végső értékelés: kétarcú versenyképesség
Az Európai Unió versenyképessége 2026-ban kétarcú képet mutat: egyrészt erős innovációs bázissal, világelső szabályozói keretekkel és a tisztatechnológiákban vezető szereppel rendelkezik. Másrészt súlyos hiányosságokkal küzd: a K+F kiadás elmaradása a 3%-os céltól, a lassú digitalizáció, a humántőke-válság és az energiaárak miatt.
A legfontosabb következtetések:
- Termelékenység: A ~20%-os termelékenységi rés az USA-hoz képest a legkritikusabb strukturális kihívás. Enélkül az EU hosszú távon gazdasági jelentőségét veszíti.
- Zöld átállás: A zöld átállás költségei rövid távon versenyképességi terhet jelentenek, de hosszú távon versenyelőnyt hozhatnak, ha az EU megőrzi vezető szerepét a tisztatechnológiákban.
- Demográfia: A demográfiai változások regionális egyenlőtlenségeket mélyítenek, különösen Kelet- és Dél-Európában, ami kohéziós és politikai kockázatokat jelent.
- Geopolitika: A geopolitikai bizonytalanság fokozza a stratégiai autonómia szükségességét. A Tech Sovereignty Package és a Clean Industrial Deal ezekre a kihívásokra adott válaszok.
- Belső piac: A belső piac mélyítése és a szabályozói modell erősítése az EU legfontosabb versenyképességi eszköze, de a végrehajtás üteme lassú.
Európa versenyképessége nem a hagyományos, olcsó energia alapú iparosodás útján fog helyreállni, hanem a zöld és digitális transzformáció, az innováció és a belső piac integrációján keresztül. A siker kulcsa a gyors és koherens végrehajtás, a megfelelő finanszírozás és a geopolitikai bizonytalanság elleni reziliencia.
- A Tech Sovereignty Package (2026. június 3.) első éveinek megvalósulása
- Az ETS reform kimenete és a karbonhatárforgalmi korrekció globális elfogadottsága
- A demográfiai változások kezelése (migráció, családpolitika, késleltetett nyugdíjkorhatár)
- A Capital Markets Union tényleges megvalósulása és a tőkepiac integrációja
- Az USA és Kína közötti geopolitikai rivalizálás hatása az EU-szabadságra
📚 Felhasznált források
- Draghi Report (2024): „The Future of European Competitiveness" – Európai Bizottság
- European Commission (2025): „2025 Annual Single Market and Competitiveness Report" – COM(2025) 26
- European Commission (2025): „Clean Industrial Deal" – február
- European Commission (2026): „Tech Sovereignty Package" – IP/26/1187, június 3.
- European Commission (2026): „Spring 2026 Economic Forecast" – május 21.
- European Innovation Scoreboard 2025 – European Commission DG RTD
- Eurostat (2025): R&D expenditure, GDP, employment, productivity adatok
- Bruegel (2023–2025): több jelentés a versenyképességről, demográfiáról, energiaárakról
- ECFR (2024–2026): „Power to the people", „Europe's climate crossroads"
- OECD (2025): „Economic Surveys: European Union and Euro Area 2025"
- IMF (2026): „World Economic Outlook" és „Regional Economic Outlook: Europe" – április
- McKinsey Global Institute: „Transforming Europe", „Securing Europe's competitiveness", „Bold moves, fast scale-up"
- BCG (2023–2024): „Europe's Energy Crisis Needs Green Transformation"
- IMD World Competitiveness Center (2025): rangsor és elemzések
- European Investment Bank (2024/25): „Investment Report" és „Investment Survey"
- European Central Bank (2024): „Labour productivity growth in the euro area and the United States"
- European Commission DG Energy (2025): „Energy prices and costs in Europe" (6. jelentés)
- European Commission DG CNECT (2025): „State of the Digital Decade 2025"
- ABN AMRO (2025.06.): EU adminisztratív teher elemzés
- BNP Paribas CIB: EU vs USA tőkepiaci összehasonlítás
- SUERF/Deutsche Bank Research (2025.02.): Kötvénypiac elemzés
- ECB Working Paper No. 547: Bankfinanszírozás vs. kötvénypiaci finanszírozás
- Eurostat (2021): Kutatók száma (FTE) EU-ban
- EPO Patent Index (2024): Szabadalmi bejelentések
- USCC (2025): Kínai termelési kapacitás elemzés
- IEA (2026): Electricity 2026 – Prices
- Recessary/Clean Energy Wire (2025): „Why 2026 matters for the future of EU's climate and energy architecture"
- Letta Report (2024): „The Future of the Single Market"
- BusinessEurope (2025.01.): 68 szabályozási teherpont azonosítása